Bánlak

Bánlak
A Karátsonyi-kastély (2007)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Bánlak
Rang	községközpont
Irányítószám	307010
Körzethívószám	+40 x56[1]
SIRUTA-kód	155608
Népesség
Népesség	1573 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	20
Népsűrűség	14,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	84 m
Terület	108 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 16″, k. h. 21° 08′ 03″45.387789, 21.13428345.387789°N 21.134283°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 16″, k. h. 21° 08′ 03″45.387789, 21.13428345.387789°N 21.134283°E
Bánlak weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Bánlak (románul: Banloc, németül: Banlok) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Közigazgatásilag hozzátartozik Karátsonyiliget, Karátsonyifalva és Partos.

Neve

A falut 1717-ben Panlogh néven említette oklevél.

1806-ban Bánlok, 1828-ban Bánlak, 1851-ben Bánlok, 1913-ban Bánlak néven írták.

Fekvése

Az Alföld délkeleti részén, Dettától 7 km-re nyugatra, a román-szerb határtól 8 km-re, Tolvád, Partos, Karátsonyifalva és Detta közt fekvő település. Temesvártól közúton 48 km-re dél felé közelíthető meg.

Története

Bánlak már a török hódoltság idején is lakott hely volt, várkastélya a temesvári pasa nyári szállása volt. Az egykori török erődítések nyomaira a patakban való ásatások alkalmával akadtak rá. A település később kincstári birtok lett.

A Határőrvidék szervezésekor Draskovich horvát bán kapta cserébe azokért a birtokaiért, melyek a Határőrvidékbe estek. A Draskovics család kezén nem sokáig volt: 1783-ban Karátsonyi Lázár beodrai birtokos vette meg gróf Draskovich Jánostól és Györgytől, majd gróf Karátsonyi Jenőé lett.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bánlok, oláh falu, Torontál vármegyében, Temes vármegye szélén, utolsó posta Csakóvárhoz délre 2 mérföldnyire, 112 kataszteri hold, 10 református, 2280 óhitű lakossal s anyatemplommal. Ékesíti az uraság szép kastélya, s gyönyörű gazdasági épületei. Határa felette termékeny; erdeje, s 103 5/8 egész jobbágytelke van. Földesura. Karácsonyi Lajos.”^[2]

1910-ben 2836 lakosából 2160 fő román, 427 magyar, 205 pedig német volt. A népességből 2237 görögkeleti ortodox, 550 fő római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1581 lakosa közül 1328 fő (84,0%) román, 203 (12,8%) cigány, 20 (1,3%) magyar, 15 (0,9%) ukrán, 8 (0,5%) szerb, 6 (0,4%) német és 1 (0,1%) bolgár volt.

Nevezetességek

Az 1793-ban épült Karátsonyi-kastély a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-a-A-06177 sorszámon szerepel.^[3]

Jegyzetek

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.