Kurd (település)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kurd (egyértelműsítő lap).

Kurd
Római katolikus Szent Lőrinc-templom
Kurd címere Kurd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Dombóvári
Jogállás	község
Polgármester	Müller János (független)[1]
Irányítószám	7226
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	978 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 18° 18′ 59″46.444711111111, 18.31631111111146.444711°N 18.316311°EKoordináták: é. sz. 46° 26′ 41″, k. h. 18° 18′ 59″46.444711111111, 18.31631111111146.444711°N 18.316311°E
Kurd Pozíció Tolna vármegye térképén
Kurd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kurd község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése

A Kapos völgyében, Dombóvártól mintegy 18 kilométerre északkeletre fekszik. Központján a Hőgyész-Dombóvár közötti 6532-es út húzódik végig, amelybe itt torkollik be Bonyhád-Majos felől a 6538-as út, 27,6 kilométer megtétele után, és itt ágazik ki belőle a több mint 9,5 kilométer hosszú 65 158-as számú mellékút Gyulaj felé.

A településen áthalad a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal is, amelynek egy megállási pontja van itt, Kurd vasútállomás. Utóbbi a Kapos keleti partján fekszik, közúti elérését a 6532-esből kiágazó 65 355-ös számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

A honfoglalás után katonai kísérőnépek telepedtek le a környéken, valószínűleg ők alapították a falut, és róluk kapta nevét.

A Kurd szó ugyanakkor egy török eredetű régi magyar férfinév, jelentése: farkas.

Története

Kurd és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Határában bronzkori eredetű kétfülű bronzvedreket (cisztákat) és hamvasztásos temetkezés nyomait tárták fel. Az Árpád-kori település, Kurd' nevét először egy 1332-1237 közötti időből származó adóösszeírás említette. Az 1200-as évek elején már a templommal rendelkező települések között sorolták fel nevét, tehát valamikor a honfoglalás után települhetett. 1542-ben a török hódoltság alatt a törökök a Völgység falvait pusztították, e pusztítás valószínűleg Kurd települést is érintette. A török megszállás alatt a törökök javadalomfaluja volt, és a szászi várhoz tartozott. 1669-ben a Völgység falvaival együtt puszta helynek írták.

Fényes Elek Geográphiai szótárában 1851-ben írta a településről: „Kurd, magyar falu, Tolna vármegyében, a Kapos bal partján, utolsó postája Szekszárdhoz nyugotra 4 mérföldnyire, 1250 katasztrális holddal, parochiával, templommal. Van első osztályú szántóföldje, jó bort termő szőlőhegye, derék erdeje, hídja a Kaposon, s kőépületjei az itt tanyázó lovasság számára.”

A Tolnai Világlexikon 1927-ben írta a településről: „Nagyközség Tolna vármegye dombóvári járásában, 1920-ban 1780 lakossal. Vasútállomás Kurd-Csibrák, posta, távíró Kurd-Csibrák.” (Azóta Csibrák önálló vasúti megállót kapott.)

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Cser István (független)^[3]
• 1994–1998: Cser István (független)^[4]
• 1998–2002: Cser István (független)^[5]
• 2002–2006: Szentpáli Árpádné (független)^[6]
• 2006–2010: Szentpáli Árpádné (független)^[7]
• 2010–2014: Müller János (független)^[8]
• 2014–2019: Müller János Norbert (független)^[9]
• 2019–2024: Müller János (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 10,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 7% németnek, 0,2% örménynek, 0,7% románnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 5,1%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,4% (17,2% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma - 1765-ben épült. Oltára Martin Fischer alkotása, oltárképét pedig Zichy Mihály festette.
• Az 1800-as évek közepén határában talált etruszk eredetűnek tartott 2 fülű bronzvedrek (Ciszták), melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek.

Ismert személyek

Itt születtek

• Sebestyén Géza, született Stern Jakab (1878 – Budapest, 1936) színész, színigazgató. Sebestyén Dezső, Mihály és Jenő testvére
• Sebestyén Jenő, született Stern Jenő (1881 – Budapest, 1949) színész. Sebestyén Dezső, Mihály és Géza testvére.

Itt éltek

• Itt volt plébános az 1920-as években Makray Lajos pápai prelátus, címzetes prépost, országgyűlési képviselő.

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, I–IV. (Pest, 1851; reprint: Budapest, 1984.) ISBN 9630227002
• Tolnai Világlexikon
• A Völgység népének története

Jegyzetek

[1]^{[halott link]} Kurd hivatalos története -könyv. Letölthető PSD formátumban.

További információk

Kapcsolódó szócikkek