Ladányi Ferenc

Ladányi Ferenc
Született	Ludeser Ferenc András 1909. december 3. Debrecen[1]
Elhunyt	1965. március 10. (55 évesen)[1] Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Németh Margit, 1954–1965
Szülei	Ludeser János Tóth Ilona
Foglalkozása	színész politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1953–1958)
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1931)
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1950) Kossuth-díj (1952) Magyarország Kiváló Művésze díj (1955)
Sírhelye	Farkasréti temető (611-(Beloter)-106)[2]
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1931 – 1965
Híres szerepei	Peer Gynt Henrik Ibsen: Peer Gynt Agárdi Péter Heltai Jenő: A néma levente
Tevékenység	színész
Díjai
Kossuth-díjak
1952
Kiváló művész-díj
1955
Érdemes művész-díj
1950
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladányi Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ladányi Ferenc (született Ludeser) (Debrecen, 1909. december 3.^[3] – Budapest, 1965. március 10.) Kossuth-díjas magyar színész, színigazgató, érdemes és kiváló művész.

Életpálya

Szülei Ludeser János és Tóth Ilona voltak.^[4] Már diákként feltűnt színészi képességeivel az iskolai önképzőkörben. A mérnöknek készülő fiút tanára a Színiakadémiára irányította, ahol Ódry Árpád növendékeként végzett 1931-ben.

Pályáját a Magyar Színházban kezdte. Itt csak jelentéktelen feladatokat kapott, ezért a katonai szolgálat letelte után Sebestyén Mihály miskolci társulatához szerződött. Itt már főszerepeket játszhatott, Shakespeare-től operettekig. A borsodi megyeszékhely után Munkácson, Debrecenben, Sopronban, majd Pécsett játszott. 1936-tól 1938-ig a Belvárosi Színház művésze volt, 1938 és 1941 között dunántúli városokban lépett fel Beleznai Unger István színtársulatával. 1942-től 1944-ig Miskolcon, Debrecenben és Szegeden játszott. Utóbbi helyen alakította először Ibsen Peer Gyntjét, későbbi fővárosi partnerével, Gobbi Hildával. 1945 és 1949 között a Nemzeti Színház, 1949 és 1953 között a Madách Színház tagja. 1949-től 1954-ig színészmesterséget tanított a Színiakadémián, mellette az 1950-es években a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára, országgyűlési képviselő (1953–58) is volt. 1953 és 1955 között igazgatta a Magyar Néphadsereg Színházát, majd visszatért a Madáchba, ahol szintén igazgató volt 1957 és 1959 között. 1960-ban újra a Nemzeti Színház tagja lett. Életének utolsó éveiben betegsége megakadályozta abban, hogy színpadon játsszon, a Magyar Rádióban gyakran szerepelt.

Első filmszerepe egy parasztfiú megformálása volt, az 1945-ben készült A tanítónő című filmben. Az 1950-es években szocialista realista filmek pozitív hőseit alakította. Utolsó filmes szerepe az 1964-ben készült A kőszívű ember fiai című kétrészes filmben volt.

Színpadon kiemelkedő alakítása volt Ibsen Peer Gynt című drámájának címszerepe, Heltai Jenő Néma leventéjének Agárdi Pétere, Shakespeare-drámák főszerepe. Kivételesen szép szövegmondású, nemes orgánumú színész volt, a verses drámákban különösen jól érvényesült. Versmondóként egészen kivételes helyet foglal el a magyar színháztörténetben.

Maga is írt egy színdarabot, néhány verset, fordított Shakespeare-t.

Családja

Lánya Ladányi Katalin műfordító, anyai nagyapja Tóth András szobrász, nagybátyja Tóth Árpád költő.^[5]

Színpadi szerepei

• Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi) (1950)
• Valorin (Marcel Aymé: Nem az én fejem) (1951)
• Francia király (William Shakespeare: Minden jó, ha a vége jó) (1961)
• Rómeó (William Shakespeare: Rómeó és Júlia) (1953)
• Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája)
• Lysander, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Teodoro (Lope de Vega: A kertész kutyája)
• Don Pedro (Federico García Lorca: Mariana Pineda) (1962)
• George (John Steinbeck: Egerek és emberek) (1957)
• Peer Gynt (Henrik Ibsen: Peer Gynt) (1958)
• Figaro (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: A sevillai borbély, avagy a hiábavaló elővigyázat) (1953)
• Agárdi Péter (Heltai Jenő: A néma levente) (1955)
• Petur (Katona József: Bánk bán)(1962)
• Miniszterhelyettes (Sólyom László: A gyanú körbejár) (1963)
• Tanácselnök (Németh László: Az utazás) (1962)
• Bónis Lajos (Darvas József: Hajnali tűz) (1961)
• Mészáros Lőrinc (Illyés Gyula: Dózsa György) (1956)
• Első isten (Bertolt Brecht: Jó embert keresünk) (1957)

Filmjei

• A tanítónő (1945) - Baranyi Gyula, az egyik cseléd
• Tűz (1948) - Báti Géza a Westland-Sulpho gyár üzemi bizottságának elnöke
• Forró mezők (1949)
• Egy asszony elindul (1948) - Banga Kálmán
• Dalolva szép az élet (1950) - Lakatos párttitkár
• Gyarmat a föld alatt (1951) - Nyerges János a MAKIRT termelési ellenőre
• Különös ismertetőjel (1955)
• Ünnepi vacsora (1956) - Varsa Mihály
• Két vallomás (1957) - Vincze százados
• A harangok Rómába mentek (1958)
• Sóbálvány (1958)
• Tegnap (1959)
• A harminckilences dandár (1959)
• Pár lépés a határ (1959) - Vági
• Virrad (1960)
• Az arc nélküli város (1960)
• Megszállottak (1962) - képviselő
• Nappali sötétség (1963)
• Karambol (1964)
• A kőszívű ember fiai (1964)

Rádió

• Baróti Géza: Szalonkocsi (1953)

Kitüntetései

• Érdemes művész (1950)
• Kossuth-díj (1952)
• Kiváló művész (1955)

Jegyzetek

Források

• Székely Ilona: A nagy Peer. Ladányi Ferenc orgánuma = 168 Óra/Sófár 2005. 30. szám
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar életrajzi lexikon
• Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc. Budapest, 1969. Gondolat K.
• https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69Z7-4X3?view=index&personArk=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQ57B-KFRY&action=view

További információk

• Ladányi Ferenc a PORT.hu-n (magyarul)
• Ladányi Ferenc az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Ladányi Ferenc az Internet Movie Database-ben (angolul)