Linac 2

A Linac 2 a CERN ma is működő lineáris gyorsítója. 1978. szeptember 6-án szolgáltatott először 50 MeV-es protonokat. A tervek szerint 2017–2018-ban a Linac 4 lép majd a helyére.^[1]

Felépítése

Az 1970-es években a tervezett PSB bemenő igényeinek elérését az 1950-es évek óta működő Linac 1 a fejlesztések ellenére sem tudta kielégíteni, ezért 1973-ban elhatározták egy új lineáris gyorsító, a Linac 2 megtervezését, amely egy három Alvarez-tartályból álló driftcsöves gyorsító.^[2] amely egy három Alvarez-tartályból álló driftcsöves gyorsító. A driftcsövekben kvadrupól gondoskodik a fókuszálásról. 1978. szeptember 6-án hozott létre először 50 MeV-es protonnyalábot. 1 hónap alatt sikerült a nyaláb intenzitását megnövelni, majd október 6-án adott át tesztüzemmódban először a PSB-nek protonokat.^[3]

A protonforrás egy 300 mA-es áramot leadni képes duoplazmatron, amelynek a protonjait kezdetben egy 750 kV-os kaszkádgyorsítóval gyorsították, később ezt kicserélték egy 750 keV-es rádiófrekvenciás kvadrupólra.^[3]

Alkalmazása

1979-től 50 MeV-es protonokat szolgáltat a PSB-nek 150 mA áramerősséggel, s azon keresztül az ISOLDE, az Antiprotonlassító és az LHC ellátásáról is gondoskodik.^[3]

Jegyzetek

Források

• ↑ CERN home Linac 2: Linear accelerator 2. home.web.cern.ch
• ↑ CERN Hadron Linacs – Linac 2: CERN Hadron Linacs – Linac 2. linac2.web.cern.ch (Hozzáférés: 2013. november 5.) arch
• ↑ CERN PS50 Linac 1: Linac1. project-ps50.web.cern.ch – pdf