Rēzekne

Rēzekne
A Livóniai lovagrend várának romjai
A Livóniai lovagrend várának romjai
Rēzekne címere
Rēzekne címere
Rēzekne zászlaja
Rēzekne zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységLatgale
Alapítás éve1773
PolgármesterAleksandrs Bartaševičs
Népesség
Teljes népesség26 131 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2100 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,5 km²
IdőzónaUTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 56° 30′ 24″, k. h. 27° 19′ 51″56.506666666667, 27.33083333333356.506667°N 27.330833°EKoordináták: é. sz. 56° 30′ 24″, k. h. 27° 19′ 51″56.506666666667, 27.33083333333356.506667°N 27.330833°E
Rēzekne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rēzekne témájú médiaállományokat.

Rēzekne (németül: Rositten, lengyelül: Rzeżyca), Lettország hetedik legnépesebb városa.

Fekvése

A város hét dombra épült. Latgalliában, Rigától 242 km-re keletre, az oroszlett határtól pedig 63 km-re nyugatra található.

Történet

Először 1285-ben említik a források, Rositten néven. Történetének korai szakaszában orosz és litván erők támadták, majd 1582-ben a Lengyel–Litván Unió része lett. 1773-ban városi rangot kapott. A 19. században a Vityebszki kormányzóság része lett. 1917-ben itt tartották az első Latgalei Kongresszust, melynek során Latgale vezető politikusai a Lettországhoz való csatlakozás mellett döntöttek. 1918-ban a lett függetlenségi háború során Latgale régió kulturális központjává vált. 1941 júliusában német csapatok támadták, majd 1944-ben a város kétharmada megsemmisült a szovjet bombázások miatt, lakosságszáma pedig 13 300 főről 5000 főre csökkent. A háború után újjáépült, és jelentős gazdasági központ lett.

Népesség

A település lakosságának 47,5%-a orosz, 44,5%-a lett.

A 19. században a város lakosságának kétharmada zsidó volt. 1935-ben a lakosságszám 13 139 fő volt. 1989-ben az oroszok a népesség 53%-át alkották. 1991-ben lakossága 43 156 fő volt, 2011-re ez a szám 32 295-re csökkent. Ennek oka a magas átlagéletkorú lakosság (40,3 év), az alacsony születésszám és a nagyobb városokba való költözés.

Látnivalók

  • Jézus szíve római katolikus székesegyház, 1901-ben szentelték fel
  • Ortodox templom, 1936-ban szentelték fel
  • Szent Miklós óhitű templom, 1895-ben épült
  • Evangélikus templom, 1932 és 1938 között épült
  • Zöld Zsinagóga, a város egyetlen megmaradt zsinagógája, 1845-ben épült
  • A rēzeknei vár romjai
  • Latgales Māra emlékmű, 1939-ben készült
  • Latgalliai kultúrtörténeti múzeum
  • Aquaterrárium

Éghajlat

A város éghajlata kontinentális, az évi középhőmérséklet 4,7 °C, a januári középhőmérséklet -7 °C, a júniusi 17 °C. Az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet -39 °C, a legmagasabb hőmérséklet 34 °C volt. Az évi átlagos csapadékmennyiség 639 mm.

A város szülöttei

  • Aiga Grabuste, hétpróbázónő
  • Iveta Apkalna, orgonistanő
  • Fridrih Ermler (1898–1967), szovjet filmrendező
  • Eber Landau, hisztológus
  • Teuvo Tulio, finn filmrendező
  • Kristīne Opolais (1979), operaénekesnő, szoprán
  • Kaspars Cipruss, kosárlabdázó
  • Žanis Peiners, kosárlabdázó
  • Edgars Gauračs, labdarúgó
  • Vladislav Kozlovs, labdarúgó
  • Ilja Bocsarnikovsz, színházrendező

Testvértelepülései

Jegyzetek

  1. Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap