Viski Károly
| Viski Károly | |
| Született | 1883. április 14. Torda |
| Elhunyt | 1945. szeptember 5. (62 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/1-1-49)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Viski Károly (Torda, 1883. április 14. – Budapest, 1945. szeptember 5.) etnográfus, egyetemi tanár, 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája
1908-tól szülőhelyén Tordán, majd Nagyszalontán, Székelyudvarhelyen, és Budapesten volt gimnáziumi tanár. 1919-től került a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályára, ahol 1922-től múzeumőr volt. 1940-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem néprajz tanárává. 1941-ben került Budapestre; a budapesti egyetemen tanított haláláig. 1941–1945 között a Néprajzi Intézet igazgatója és a Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének vezetője volt.
Munkássága
Több jelentős néprajzi, főleg népművészeti és nyelvtudományi tanulmányt tett közzé. Györffy Istvánnal és Bátky Zsigmonddal együtt szerkesztették A magyarság néprajza című 4 kötetes gyűjtemény több fejezetét.
Főbb munkái
- A tordai nyelvjárás. (Budapest, 1906)
- Régi szentírásfordítások. Komjáti Szent Pálja. - A Heltai-féle Biblia. Borbély Istvánnal (Budapest, 1910)
- Erdélyi magyarság - Népművészet. (Budapest, 1920) Online
- Székely hímzések (Budapest, 1924)
- Székely szőnyegek (Budapest, 1928)
- Tiszafüredi cserépedények (Budapest, 1932) Tiszafüred pottery (Budapest, 1932)
- Hungarian peasant customs (Budapest, 1932)
- Hungarian dances (Budapest, 1937)
- Etnikai csoportok, vidékek (Budapest, 1938)
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Varga Mária: Viski Károly irodalmi munkássága (Index Ethnographicus, 1960)
